a
a
2025. április 29. – július 31.
Az általunk ismert világrend épp kifordul a sarkaiból, és miközben egymást érik a globális és lokális krízisek, mindennapi tapasztalattá vált, hogy a kezünkből így vagy úgy, de kicsúszni látszik a gyeplő. Az efféle talajvesztettség okozta szorongásra a történelem során időről időre a spiritualitás különböző irányzatai, okkult vagy épp vallási rituáléi tudtak gyógyírként hatni. Nem meglepő tehát, hogy a mágikus gondolkodás az elmúlt egy-másfél évtizedben elképesztő reneszánszát éli a közösségi médiában, és azon túl is. A jelenség ugyanakkor felfogható az egyre inkább digitális adatokon és statisztikákon alapuló, hideg racionalitást ellensúlyozó inga kilengéseként is.
Ahogy azonban minden robbanásszerű trendnél, így a spiritualitás újrafelfedezése esetében is megfigyelhető, hogy a fogyasztói társadalom működése túlfeszíti a húrt, ezáltal pedig megosztja a közvéleményt: az önsegítő könyvek garmadája, a new age manifesztációs filozófiájának visszatérése, a közösségi médiában praktizáló asztrológusok szárnyalása és a TikTokon terjedő “delulu” (azaz delusional, magyarul téveszmés) gondolkodás sokak számára inkább elidegenítően hat. Míg a delulut pozitívba fordító tömegek hirdetik, hogy kellő önbizalommal és rendíthetetlen optimizmussal a világ seperc alatt a lábuk előtt hever majd, addig a kritikusok szerint mindez nem más, mint előre kódolt pofára esés, egy kis mágikus gondolkodással fűszerezve. Ebben a zajban azonban nincs könnyű dolga azoknak, akik akár önmagukról, akár saját kortárs kultúrájukról szeretnének a spiritualitás lencséjén keresztül megnyilatkozni.
Pedig az elmúlt években gyakorlatilag egy konstans átmeneti állapotban lebegtünk, amelynek kihívásai értelemszerűen nyomot hagytak mindannyiunk pszichéjében, és így utat találtak maguknak a művészetben is. A delulu is (not) the solulu című kiállítás erre a kényes időszakra reagálva egyfajta alászállás és bolyongás a kortárs hiedelmek és ősi mitológiák keresztmetszetében, egy olyan korban, ahol az egykori rituálék már nem adnak megnyugtató válaszokat és kereteket, ugyanakkor az újak még nem forrták ki magukat. A kiállító művészek többek közt a tarot, az asztrológia, a mitológia, vagy általában véve a hit kortárs megnyilvánulásait vizsgálják, ezen eszközöket pedig az egyéni és kollektív útkeresésnek, az én megalkotásának és a véletlenszerű események történetté formálásának szolgálatába állítják. Így igyekeznek kapaszkodókat találni a káosz közepette. A helyzet komolyságát kísérletező, határokat feszegető, a digitális kultúra formanyelvét bátran alkalmazó műveikkel ellenpontozzák; a humortól és az iróniától sem visszariadva, játékosan egyensúlyoznak a korszellem bizonytalan mélységű szakadéka fölött kifeszített kötélen.
Kiállító művészek:
DANKÓ Boglárka
KÁDÁR Emese
MÁRVÁNY Berta
RÁCZ Rebeka
TÁNCOS Anna
Kurátor:
SÁRAI Vanda